Amikor valaki azt mondja, hogy egy gyerekkönyv interaktív, valószínűleg több dolog jut eszébe az illetőnek a szóval kapcsolatban. Hiszen jó pár évvel ezelőtt az interaktív szó azt jelentette, hogy a könyvben lévő szereplők hangokat adnak ki - gondoljunk csak a Tesz-Vesz város mesekönyvére, ahol a szereplők hangot adtak ki, ha megnyomtuk a hozzájuk tartozó gombot. De ugyan így interaktív egy könyv, ha a benne leírt tárgyak mellett ott van egy kép, amely kinyitható vagy kihúzható (például a Scolar kiadó ismeretterjesztő könyvei) de a Láss! Keress! Tanulj! sorozat kiadványai is annak mondható, amelyekben egy-vagy több tárgyat kellett megkeresni a képhez kapcsolódóan. A hagyományos könyveken kívül vannak a textilkönyvek, amelyeknek
az angol Quiet Book adta a mintát. Ezeket otthon is el lehet együtt
készíteni a kisgyerekkel, amelyekben nincs szöveg, azonban az egyes
lapok egy-egy ötletes textilből készült rajzot ábrázolnak és a hozzájuk
tartozó történeteknek csak a szülők fantáziája szabhat határt. Ezen
kívül a tartalmát változtatni is lehet, amennyiben nem csupán
ragasztóval dolgozunk az elkészítése során. Az itt felsorolt példákon kívül számtalan másféle interaktivitással rendelkező hagyományos könyv van.
De mi történt az internet megjelenésével és az okoseszközök elterjedésével? Hogyan változtatta meg a fent említett példákat az elektronikus közeg? Erre a legegyszerűbb válasz az applikációk megjelenésében rejlik, amely kinyitotta az ajtót az interaktivitással kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanis a mesék szereplői megelevenednek a képernyőn. Ez pedig egy teljesen új élményt ad gyermekeknek a történeteken keresztül, főleg ha játékos feladatok is társulnak a cselekményhez. Magyarországon még nem annyira terjedtek el ezek az alkalmazások, mint külföldön, azonban már itt is kezdenek felszínre törni, amelyről a következő blogomban fogok beszámolni.
